A széfek rövid története a fáraóktól a high-tech trezorokig (a végén egy apró sztorival)
Mindannyian láttunk már olyan filmeket, ahol a profi bűnöző a fülét egy masszív széf ajtajára tapasztva néhány pillanat alatt megtalálja a helyes kombinációt, és a páncélszekrény máris nyitva van. A valóság ennél sokkal, de sokkal másabb.
Ha azt gondolod, hogy a széfek ötlete egy gazdag bankár elméjéből pattant ki, akkor tévedsz. Ezeknek a biztonsági rendszereknek a története évezredekre nyúlik vissza.
Az értékek megőrzésére tett kísérletek nem egy bankban, hanem az egyiptomi sírkamrákban kezdődte. Ezeket a roppant bonyolult csapdákkal ellátott, rejtett sírokat nevezhetjük az első széfeknek. Bár ez így furcsán hangzik, az alapelv, az értékek megőrzésére irányuló erőfeszítés mitsem változott. A rómaiak már közelebb jártak a modern trezorok fogalmához. Ők fejlesztették ki az első, kulcsos zárakat, amelyeket erős faládákra, ajtókra szereltek.
Kínában, Koreában és Japánban, jóval az európai középkor előtt fejlesztettek bonyolult, kifinomult zárszerkezetű páncélszekrényeket. Az ő széfjeik gyakran titkos kombinációkkal, több kulccsal működtek olyan mesteri módon, hogy az a mai napig ámulatba ejti a szakértőket.
A középkorban a vagyon növekedésével a páncélszekrények is egyre masszívabbá váltak. A korabeli lakatosmesterek már valódi, vasalással megerősített trezorokat készítettek, gyakran magas művészi szinten. A 19. század ipari forradalmával egy újfajta verseny indult el a rablók és a bankok között.
Ekkor jelent meg az igény a valódi, feltörhetetlen széfek iránt. Megjelentek az olyan legendás vállalatok, mint a Chubb és a Mosler, akik forradalmasították a széfek gyártását. Ekkor lett a széf tűzálló, és a zárszerkezetek egyre bonyolultabbak lettek. És megszületett a legendás széf-ajtó, amit már senki sem tudott kinyitni.
Az 1900-as évek elején a széfek feltörése igazi művészet lett. Az egyik legérdekesebb történet a ’20-as években játszódik, mikor is Harry C. Miller, a híres betörő 50 000 dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki feltöri az általa gyártott páncélszekrényeket. A kihívást elfogadta egy „Safe-Cracker”, aki egy héten keresztül próbálkozott, de a trezor végül győzött…
A fejlődés megállíthatatlan volt. Megjelentek a kombinációs zárak, majd az időzítők, amelyek megakadájozták, hogy a tulajdonos még fenyegetés hatására se tudja kinyitni a széfet.
A mai high-tech erődítmények már a legmodernebb technológiát használják. A kombinációs zárak mellett megjelentek a biometrikus széfek, amik ujjlenyomat, retina-vagy íriszazonosítóval működnek, és szinte teljesen feltörhetetlenek. A legújabb trezorok a beépített szenzoroknak köszönhetően értesítik a rendőrséget is, ha illetéktelen akarja kinyitni a páncélszekrényt.
A széf tehát nemcsak egy egyszerű vasdoboz. Évezredes fejlesztések eredménye a fáraók sírkamráitól Fort Knoxig. Szóval, ha van széfed, tudd, hogy egy többezer éves történelem áll mögötte tele izgalmas innovációkkal és legendákkal.
